TANOSZ

http://magyarhirlap.hu/cikk/71511/Elvek_es_rugalmassag_a_tantervekben

A tankönyvpiaci versenyt újra kell gondolni, mert nem minden esetben az állam által előnyben részesített tankönyvek a legjobbak. A kísérleti tankönyvek tanulhatatlanok és hibásak, ezért szigorúbb vizsgálatnak kell őket alávetni kiadás előtt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szombati sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Európai Unió éves oktatási kiadványa azt mutatja, hogy nemcsak Magyarország, hanem a magyar oktatásügy is erősödik.

Azt azonban elfelejti közölni az államtitkár, hogy a jelentés jórészt kritizálja a kormány oktatáspolitikáját. Arra is emlékezteti a kormányt a jelentés, hogy a PISA tesztek eredménye siralmas. Megállapítják, hogy az utóbbi évek átalakításainak a megítélése rossz a pedagógusok körében. A felsőoktatásról azt írják, hogy nem csak a diplomások aránya alacsony, de a hallgatók lemorzsolódása is magas. Szembesítik a kormányt azzal a ténnyel, miszerint a felsőoktatásban a képzési programok 15 százalékát megszüntették.

Az Európai Unió éves oktatási kiadványa azt mutatja, hogy nemcsak Magyarország, hanem a magyar oktatásügy is erősödik - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szombaton Budapesten.

Az irodalom tankönyv-műfaj szerintem borzasztó válságban van. Az a műfaj, ami az elmúlt – mondjuk 50 évben – irodalom tankönyvnek számított, arra ma alig van szükség.

A TTE tájékoztatása

Több megkeresés érkezett az Egylethez annak kapcsán, hogy a 2016-2017-es érettségin milyen típusú atlaszt használhatnak majd a diákok. A jelenleg érvényes jogszabály e tárgyban a 19/2016. (VIII. 23.) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról, amelyben a következő szerepel: “3. § A 2016/2017. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2015/2016. tanévben tankönyvjegyzékre került középiskolai történelem atlaszok is használhatóak.”

Két héttel ezelőtt tartottak megbeszélést a Fejlesszünk együtt! programról, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával augusztus közepén indított útjára az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A találkozóra kevesen mentek el és az elhangzott eredményekből úgy tűnik, az érintett 1000-1500 pedagógus csöppet sem optimista. Segítségre lenne szükségük, továbbképzés és tankönyv formájában, mert az új tantárgy olyan képességeket kíván, aminek a kifejlesztésére több idő kellett volna.

Az iskolai oktatás terén 2011 óta elvégzett jogszabály-módosítások növelték a tanítási órák számát, és számos területen – tananyag, tankönyvválasztás, valamint a pénzügyi és emberi erőforrásokkal való gazdálkodás – korlátozták az iskolák önállóságát. A tanárokat az állami intézményfenntartó központ – a Klik – nevezi ki és fizeti, amely az iskolai beszerzéseket is intézi. A hétköznapi kiadásokkal kapcsolatos pénzügyi önállóság hiánya és a túlzott adminisztratív követelmények az utóbbi években feszültséget keltettek az iskolák és az állami intézményfenntartó központ között. A tanárok kötelező önértékelése és az újonnan létrehozott tanfelügyelet általi minősítés közvetlen kihatással van a tanárok előmenetelére és fizetésére, így ezeknek negatív a tanárok közötti megítélése.

Nahalka István a Civil Közoktatási Platform ügyvivője, az Alternatívakör tagja beszél az oktatás helyzetéről.

Magyarországon ugyan nőttek az oktatásra fordított állami kiadások 2014-ben, de a magyar oktatási rendszerben több olyan elem van, amelyeken javítani kellene. A dokumentum egyes tendenciákkal kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy azok komoly gondokhoz vezethetnek a munkaerőpiacon.